Kolléganőm, aki szorgalmasan készült asztalunknál a következő órára, amikoris majd már övé lesz a katedra, mit sem sejtett meg mindebből...sőt meglehetősen meglepetten tekintett rám, amikor két szó erejéig "tetemre hívtam"...a lurkók közül is talán kettő volt, akinek szemet szúrt "boszorkányosságom", de olyan szinten érte őket, hogy nem igazán tudtak mit kezdeni túlinformáltságukkal, melyet abban az ominózus pillanatban szereztek meg, amikoris tenyerembe landolt a porcelán "egyesem". Aztán egy gyors telefon és pár megtett km után, mázlimra tehát a lehető legrövidebb időn belül orvosolva is lett a problémám a világ legklasszabb és fokozhatnám fogdoktor nénije által:)
Ma "csodajól" sikerült csoportmunkás matematika órám volt harmadikosainkkal..minden felső fokon zajlott...okítani, éppúgy sikeredett, ahogy nevelni..merthogy a munkálkodás közben fellépő "élethelyzeteket" is értékelendő az ellenőrzést követő összegzést, az órai munkát lezáró beszélgetésünket a csengőszó megszólalása szuper módon lezárta..remekül előjöttek a szokásos pozitívumok csakúgy, mint ahogy egyes gyerkőcök sajnos szokásos negatív megnyilvánulásai is, ezeket közkinccsé téve is nevelhettük egymást nem bántó módon..mondom, remekül éreztük egymást a csöppkékkel, szárnyaltam én is, mígnem földre rántott és kívánt leleményt, ötletességet, pánikmentességet a pillanat, melyben egyszerre csak megéreztem, hogy bal egyes ideiglenesen rögzített koronám megvált tőlem..erre nem lehet felkészülve az ember, legyen a háta mögött "ezeréves" tapasztalat, melyet az elmúlt közel harminc évben begyűjtöttem..erre a helyzetre aztán főleg nem adott útmutatást egyetlen egykoron elsajátított tantárgypedagógiai ismeret sem:, ahogy sok-sok mesterfogás is az évek során halmozódik fel az emberben.
Közülük is a legutóbbi, éppen aktuális kedvencünk a hideg éjszakában nyargaló hóemberről, aki egy kis faluba betérve, kisházikóba bebocsátást nyerve egyből a tűzhelyre kuporodik, ahol egy pillanat alatt....
Szóval pillanatok...jók és feledhetetlenek, meglepőek és nagyon is feledhetők...pillanatok, melyekből összeáll egy óra, egy nap, egy hét...az egész életem....
