...Hála az égnek, péntek van....
…egyetlen szépséghibája, hogy ez a péntek nem az a péntek, amelyet olyan nagyon vártam: tanítás után ugyanis néhány órás InfoKommunikációs Technológiai eszközökkel kapcsolatos (IKT) továbbképzés….
hétfő el lunes
kedd el martes
szerda el miércoles
csütörtök el jueves
péntek el viernes
szombat el sábado
vasárnap el domingo
január enero
február febrero
március marzo
április abril
május mayo
június junio
július julio
augusztus agosto
szeptember septiembre
október octubre
november noviembre
december diciembre (http://www.e-spanyol.hu/szokincs/asz_idoszak.php)
„Péntek a hét – a napjainkban általános, Európa keresztény részein szokásos felosztás szerinti – ötödik napja.
A szó szláv eredetű, eredetileg ötödiket jelent (lásd a szlovén petek (péntek) kifejezést). Az asztrológiában a nap a Vénusz bolygóhoz, illetve az azt megszemélyesítő Vénusz istennőhöz (Aphrodité) kötődik. A germán nyelvekben Vénusz istennő germán megfelelője, Freya nevéhez hasonulnak a nap helyi elnevezései...” (Wikipédia)
Péntek 13. (http://jasonvoorhees.uw.hu/)
„Felmérések szerint a nyugati kultúrákban, főleg Amerikában és az angolszász nyelvterületeken az emberek 8-10 százaléka hisz abban, hogy ha egy hónap tizenharmadik napja péntekre esik, az szerencsétlenséget jelent. Ez a világ egyik legismertebb és legelterjedtebb babonája, aminek eredetét a legendák olyan régmúlt eseményekre vezetik vissza, mint Jézus keresztre feszítése, a templomos lovagok rendjének felszámolása, sőt, az özönvíz, vagy a kiűzetés a Paradicsomból”.
(Péntek 13 nem is szerencsétlen-index)
Már megint péntek (Friday After Next, 2002)
Craig és Day-Day végre állást kap, mint biztonsági őr, és beköltöznek új kéglijükbe. De a boldogság nem felhőtlen, karácsony estéjén egy áltélapó lepi meg őket otthonukban, és meglép az összes ajándékkal. Az újdonsült őrök azonban nem hagyják annyiban az ügyet, és mindent megtesznek, hogy visszaszerezzék a lopott szajrét. Csakhogy ez korántsem megy olyan egyszerűen - úton útfélen ártatlan hölgyekkel, környékbeli kölykökkel és a rendőrséggel akadnak össze... (nemzet: amerikai, stílus: vígjáték, hossz: 85 perc)
„Hogy lehet leggyorsabban, bár nem teljesen fájdalommentesen megszabadulni adósságainktól? Ha valaki nőtlen, akkor a régi jó, kipróbált recept már adva van. Feleségül kell venni egy gazdag hölgyet. A kiszemelt leányzó, Zsámbéki Edit már megvolna, mégis van némi bökkenő. Hősünknek, dr. Gerleszegi Gerle Gézának, a budai Jótékony Hölgyek Leányárvaháza felügyelőjének barátnője is van, bizonyos Leleményi Piri táncosnő, aki akkora botrányt csap, ha elhagyják, hogy ország-világ megemlegeti. A filmet 1938. szeptember 30-án mutatták be. Az alapműből, Török Rezső azonos című regényéből 1941-ben Olaszországban is filmet forgattak, mégpedig a neves rendező-színész, Vittorio de Sica.”
(Péntek Rézi fekete-fehér magyar vígjáték, 81 perc, 1938)
„Élt-e valaha Robinson és Péntek? (http://www.sulinet.hu/tart/fcikk/Kjc/0/28684/1)
Vagyis valóságos személyek voltak-e Daniel Defoe Robinson Crusoe című művének hősei? Ugye, te is olvastad ezt a könyvet? És elgondolkodtál azon, hogy létező személyek ihlették-e meg a híres írót, Defoe-t? Ha most velünk tartasz, akkor megtudhatod a választ a kérdésre.
Daniel DefoeHa neked még nem is, másoknak már eszébe jutott, hogy utánajárjanak annak, vajon élt-e valaha Robinson és Péntek. Élesszemű irodalomtudósok kikutatták, hogy egy cipész hetedik gyerekeként született meg John Selcraig 1676-ban a skóciai Largóban. Ez a fiú megszökött otthonról, s mert kalandvágyó volt, beállt a tengerészek közé. 1703-ban pedig csatlakozott Dampier kapitánynak a Csendes-óceánra induló kalózexpedíciójához. Ekkor már igen jártas hajósnak kellett lennie, mert vitorlamesteri rangot kapott. 1704 szeptemberében a chilei Valparaisótól 560 km-re nyugatra, a Juan Fernandez-szigeteknél kötöttek ki.
Ekkor történt, hogy Selcraig, vagy ahogy magát nevezte, Selkirk, összerúgta a port hajójának parancsnokával, Stradling kapitánnyal. Erre fogta magát, összecsomagolt, és néhány szerszámot is kérve, partra szállt. A hajó indulásakor ugyan megbánta elhamarkodott tettét, de Stradling kapitány könyörtelenül továbbvitorlázott.
És ekkor kezdte meg John Selkirk a maga Robinson-életét. Négy évet töltött a szigeten, teljes magányban, és ráadásul még hűséges Pénteke sem volt. Végre azután 1709-ben Dampier hajói visszatértek, és fedélzetre vették Selkirköt. 1711-ben tért haza Angliába, és élményeit, kalandjait egy ponyvafüzetben írta meg.
Defoe, a Robinson szerzője személyesen nem ismerte "Robinsonját", csak olvasmányaiból értesült történetéről, így a valóságtól ihletetten, de mégis a maga művészi elképzeléseinek törvényeit követve megalkotta a világirodalom egyik remekét, melyben az emberi leleményességnek állított örök emléket.
Robinson tehát létezett, Péntek viszont nem. Hitted volna?”
„Péntek a hét – a napjainkban általános, Európa keresztény részein szokásos felosztás szerinti – ötödik napja.
A szó szláv eredetű, eredetileg ötödiket jelent (lásd a szlovén petek (péntek) kifejezést). Az asztrológiában a nap a Vénusz bolygóhoz, illetve az azt megszemélyesítő Vénusz istennőhöz (Aphrodité) kötődik. A germán nyelvekben Vénusz istennő germán megfelelője, Freya nevéhez hasonulnak a nap helyi elnevezései...” (Wikipédia)
Péntek 13. (http://jasonvoorhees.uw.hu/)
„Felmérések szerint a nyugati kultúrákban, főleg Amerikában és az angolszász nyelvterületeken az emberek 8-10 százaléka hisz abban, hogy ha egy hónap tizenharmadik napja péntekre esik, az szerencsétlenséget jelent. Ez a világ egyik legismertebb és legelterjedtebb babonája, aminek eredetét a legendák olyan régmúlt eseményekre vezetik vissza, mint Jézus keresztre feszítése, a templomos lovagok rendjének felszámolása, sőt, az özönvíz, vagy a kiűzetés a Paradicsomból”.
(Péntek 13 nem is szerencsétlen-index)
Már megint péntek (Friday After Next, 2002)
Craig és Day-Day végre állást kap, mint biztonsági őr, és beköltöznek új kéglijükbe. De a boldogság nem felhőtlen, karácsony estéjén egy áltélapó lepi meg őket otthonukban, és meglép az összes ajándékkal. Az újdonsült őrök azonban nem hagyják annyiban az ügyet, és mindent megtesznek, hogy visszaszerezzék a lopott szajrét. Csakhogy ez korántsem megy olyan egyszerűen - úton útfélen ártatlan hölgyekkel, környékbeli kölykökkel és a rendőrséggel akadnak össze... (nemzet: amerikai, stílus: vígjáték, hossz: 85 perc)
„Hogy lehet leggyorsabban, bár nem teljesen fájdalommentesen megszabadulni adósságainktól? Ha valaki nőtlen, akkor a régi jó, kipróbált recept már adva van. Feleségül kell venni egy gazdag hölgyet. A kiszemelt leányzó, Zsámbéki Edit már megvolna, mégis van némi bökkenő. Hősünknek, dr. Gerleszegi Gerle Gézának, a budai Jótékony Hölgyek Leányárvaháza felügyelőjének barátnője is van, bizonyos Leleményi Piri táncosnő, aki akkora botrányt csap, ha elhagyják, hogy ország-világ megemlegeti. A filmet 1938. szeptember 30-án mutatták be. Az alapműből, Török Rezső azonos című regényéből 1941-ben Olaszországban is filmet forgattak, mégpedig a neves rendező-színész, Vittorio de Sica.”
(Péntek Rézi fekete-fehér magyar vígjáték, 81 perc, 1938)
„Élt-e valaha Robinson és Péntek? (http://www.sulinet.hu/tart/fcikk/Kjc/0/28684/1)
Vagyis valóságos személyek voltak-e Daniel Defoe Robinson Crusoe című művének hősei? Ugye, te is olvastad ezt a könyvet? És elgondolkodtál azon, hogy létező személyek ihlették-e meg a híres írót, Defoe-t? Ha most velünk tartasz, akkor megtudhatod a választ a kérdésre.
Daniel DefoeHa neked még nem is, másoknak már eszébe jutott, hogy utánajárjanak annak, vajon élt-e valaha Robinson és Péntek. Élesszemű irodalomtudósok kikutatták, hogy egy cipész hetedik gyerekeként született meg John Selcraig 1676-ban a skóciai Largóban. Ez a fiú megszökött otthonról, s mert kalandvágyó volt, beállt a tengerészek közé. 1703-ban pedig csatlakozott Dampier kapitánynak a Csendes-óceánra induló kalózexpedíciójához. Ekkor már igen jártas hajósnak kellett lennie, mert vitorlamesteri rangot kapott. 1704 szeptemberében a chilei Valparaisótól 560 km-re nyugatra, a Juan Fernandez-szigeteknél kötöttek ki.
Ekkor történt, hogy Selcraig, vagy ahogy magát nevezte, Selkirk, összerúgta a port hajójának parancsnokával, Stradling kapitánnyal. Erre fogta magát, összecsomagolt, és néhány szerszámot is kérve, partra szállt. A hajó indulásakor ugyan megbánta elhamarkodott tettét, de Stradling kapitány könyörtelenül továbbvitorlázott.
És ekkor kezdte meg John Selkirk a maga Robinson-életét. Négy évet töltött a szigeten, teljes magányban, és ráadásul még hűséges Pénteke sem volt. Végre azután 1709-ben Dampier hajói visszatértek, és fedélzetre vették Selkirköt. 1711-ben tért haza Angliába, és élményeit, kalandjait egy ponyvafüzetben írta meg.
Defoe, a Robinson szerzője személyesen nem ismerte "Robinsonját", csak olvasmányaiból értesült történetéről, így a valóságtól ihletetten, de mégis a maga művészi elképzeléseinek törvényeit követve megalkotta a világirodalom egyik remekét, melyben az emberi leleményességnek állított örök emléket.
Robinson tehát létezett, Péntek viszont nem. Hitted volna?”
