Mi mindent juttathat eszünkbe egy-egy szó ...én most kicsit „elszöszmötölnék” ezen…főleg olyasmikra fókuszálva, ami nem annyira mindennapos, ami kicsit meghökkenthet is, amire talán nem is gondolt volna az ember….
„A virág (flos) a növényeken belül csak a virágos növényekre (Spermatophyta) jellemző szaporító szerv, eredete a szárazföldi növények kialakulásához köthető. Az ivaros szaporodáshoz szükséges spórákat a növény saját testének szövetei közé zárva védi meg a kiszáradástól, létrehozva az ehhez szükséges szerveket, a magot, a termést és a virágot. A virág rövid szártagú, korlátolt növekedésű, szaporodásra módosult leveleket hordozó hajtás. A hajtás eredet jól megfigyelhető a nyitvatermők és a legősibb zárvatermők, a magnoliids klád virágain, ezeknél a virág tengelye még megnyúlt, a valódi kétszikűeké viszont már teljesen megrövidült.” (http://hu.wikipedia.org/wiki/Vir%C3%A1g)
A meghatározást követően beugorhat, hogy ez akár vezeték, akár keresztnévként is funkcionálhat….lelki szemeim előtt feltűnnek szebbnél szebb virágoskertek, virágboltok a legkülönfélébb kínálattal, virágos képeslapok, tapéták, poszterek, háttérképek (ha már a modern technika vívmányaival dolgozom számítógépes elfoglaltságaimra utalva) garmadája, virágmintás textíliák és az abból készült legkülönfélébb termékek sokasága a ruháktól a csempéken keresztül a virág formájú használati tárgyakig éppúgy, mint a virágokkal kapcsolatos mesék, történetek, versek idézetek - definiálhatnám összefoglalóan szellemi termékeknek is-, és sorolhatnám….de hogy még Petőfi egyik szállóigéje is ide kapcsolható, ez meglepő volt számomra.
Ugye, nem vagyok egyedül, aki valaha emlékkönyvet vezetett, illetve mások emlékkönyvében „nyomot hagyott”..…számomra kedves emlék maradt, amikor a lányomat érintette meg ennek a „szele”…az első ilyen jellegű kezdeményezése az volt, hogy az én valamikori könyvemet kinevezte sajátjának, és abba gyűjtött bejegyzéseket…persze aztán megkapta Ő is a sajátját…ez nekem mosolycsalogató emlék, nem tudom, Ő hogyan kommentálná mindezt perpilla…tehát virágoskodok tovább:
„Szeresd a virágot, és ne féltsd szívedet, mert ki ezt szereti, rossz ember nem lehet.”
Én azt gondoltam, hogy ez egy afféle emlékkönyvbe való vers…olyan, mint az
„Aki nálam jobban szeret, írjon nevem alá nevet!” ..mindezt persze lehetetlenné téve azzal, hogy a lap leg-leg-legalját szignóztuk….”, meg aztán:
„Az élet tengerén létezik egy sziget, boldogság a neve, legyen ez a tied”…hogy a
„Sarokba tojik a pók, bajusz alatt édes a csók.”-ról már ne is szóljak…szóval úgy tűnt, onnan volt ismerős ez a pár sor…aztán jött a meglepetés, merthogy szörfözgetve akadtam a következőkre:
„Ki a virágot szereti, rossz ember nem lehet – Talán a legismertebb szállóige, mely népszerűvé válásában Petőfinek nagy szerepe volt. 1847-ben írta Az árva lány című költeményében: „Tudod, mi a virág? / A földnek jósága, / Tudod, mi a jóság? / A lélek virága. // Szeresd a virágot, / És ne féltsd szívedet, / Mert, ki ezt szereti, / Rossz ember nem lehet.”
Más…nevezetesen a virághoroszkóp
Ezexerint nekem 1, 10, 19, 28-án kellett volna születnem, lévén a kedvencem a napraforgó… a 24-iek - így az enyém is- virága a pipacs…most viszont a csütörtökön készített orchidea fotómat szeretném kitenni illusztráció gyanánt, hát a 7, 16, 25-én születetteknek kedvezek…érdekel a többi nap is….megtalálod, ha rákeresel a következő linkre: http://www.femina.hu/ezo/viraghoroszkop#7
Majd jöjjön a virágóra!
„.. vagy növényóra alatt a növények virága kinyílásának és becsukódásának időpontját feltüntető összeállítást értjük. Linné az uppsalait (60 É. sz. fok alatt) állította össze. A bakszakáll (Tragopogon) ott már 3 és 5 közt, a tikszem (Anagallis) 8 órakor, a mezei busongófű (Calendula atvensis) délben, a Tündérrózsa (Nymphaea) délután 5-kor, a kaktuszok legtöbbje este 6-kor, az éjjeli királyné (Cerceus grandiflorus L.) éjfélkor nyílik. Innsbruckra (47°) Kerner készítette el. Itt a nyári nappal rövidebb lévén, a kivirulás 1-2 órával késik, a becsukódás 1-2, sőt 6 órával korábban következik be. A V. növényeinek ebbeli magatartását tudniillik nem csupán a fény, hanem a hő változása is előidézi.”
Érdekes, ugye? Tanulmányaimból - leginkább talán középiskolás koromból- van egy „mintha már…” élményem ezzel kapcsolatban…megerősítendő ezt, hát utánolvasgattam:
„Karl Linné, svéd természettudós, akinek a „ lundi, majd az uppsalai egyetemen vált meggyőződésévé, hogy a virágok porzói és a bibéi lehetnek a növények osztályozásának alapjai. 1730-tól végezte első saját botanikai kutatásait. Megjelentetett egy kis írást a növények nemiségéről -"A növények házasságának előzményei" címmel-, amelyben a virágok porzóját a vőlegényhez hasonlította, a termőt pedig a menyasszonyhoz. Az 1735-ben kiadott "Systema Naturae" című munkájában enciklopedikusan próbálta kategorizálni a természeti világ dolgait”.
És Ő volt, aki megfigyelte és megalkotta a virágórát a királyi pár tiszteletére. „Az általa leírt "virágóra" azonban csak Upsalában "jár jól", mert az ott élő virágokból alkotta. A növényeket aszerint csoportosította, hogy mikor nyílnak és mikor csukódnak. Ennek a jelenségnek az az oka, hogy a virágok akkor nyitják kelyhüket, amikor az őket beporzó lepkefajták felkeresik őket. Természetesen ez az óra nem olyan pontos, mint egy atomóra, de erre a régi embereknek nem is volt olyan nagy szüksége, mint napjaink modern rabszolgaságában. Az időjelzésben van egy köztes időszak is, 11.00 és 17.00 között, mikor a virágok és a lepkék is pihenőt tartanak. A mi "területünkön" inkább Körner Marialun német botanikus megfigyelése működik.” Ez utóbbi idézetet egy Ismeretlentől vettem kölcsön, utólagos engedélyét kérve…amennyiben rosszallását nyilvánítaná ki, természetesen törlöm, a tisztesség ezt kívánja...
Ugyanakkor szeretném elmesélni, hogy a virágórához egy nagyon kedves, személyes élményem is fűződik…Svájcban először 2007 nyarán látogattam meg az akkor már pár hónapja ott élő-dolgozó lánykámat …
Mi sem természetesebb, hogy a számomra addig csupán „úgyahogy” tanulmányokból, térképről, hírekből hallott országot, várost, „live” módban is szerettem volna kicsit közelebbről megismerni…. egyik kirándulásunk úticélja a Zürichi-tó volt, partján a csodaszép virágórával…nagyon-nagy élmény volt akkor is, és most felidézve is annak a pár napnak a történéseit….hazaérkezve az akkoriban szerkesztett tablóm biz’ gyakran fellapozgattam…azóta már kétszer is jártam ott, de az első alkalom csakúgy mint sok más esetében is bizony bír egyféle kuriózummal….azt hiszem, most mégis inkább ezt megörökítendő-felelevenítendő teszem le a voksom, azaz az orchidea várhat még…inkább ezt a bizonyos virágórát idézem meg látványilag….és a teljesség igénye nélkül, ugyan, de a hitelesség miatt persze meg kell jegyezni, hogy nem ez a legnagyobb, még csak nem is ez a híres-neves svájci órát leginkább „reklámfémjelezni” hívatott, hanem a genfi, amelyet ”1955-ben, az angolparkban hoztak létre. A szökőkút mellett ez a turisták másik legkeresettebb célpontja. A virágóra emlékeztet Svájc óragyártásban betöltött egyedülálló szerepére, a tipikus svájci mesterségre, az óraművességre, az általuk alkotott híresen pontos és elegáns időmérőkre.
A világon ez rendelkezik a legnagyobb másodpercmutatóval, 2 és fél méter hosszú, minden szekundumban 27 centimétert mozdul. Az óra teljes kerülete 15,70 méter , átmérője 5 méter . Minden virágdekoráció 6500 különböző részegységből lett kialakítva.”…s bár jóllehet a genfihez még nem volt élőben szerencsém, számomra a champion akkoris TUTIra a zürichi…mellékesen pedig még megjegyezném, hogy legyen kellemes ez a rövid 7vége mindannyiónknak!
A világon ez rendelkezik a legnagyobb másodpercmutatóval, 2 és fél méter hosszú, minden szekundumban 27 centimétert mozdul. Az óra teljes kerülete 15,70 méter , átmérője 5 méter . Minden virágdekoráció 6500 különböző részegységből lett kialakítva.”…s bár jóllehet a genfihez még nem volt élőben szerencsém, számomra a champion akkoris TUTIra a zürichi…mellékesen pedig még megjegyezném, hogy legyen kellemes ez a rövid 7vége mindannyiónknak!
