Hát a három meleget zsákban hozó nem áll a helyzet magaslatán…jaja..ketten már befürödtek ebbéli tevékenységükkel, s minden hagytak a harmadikójukra...szegény Benedek, neki kell(ene) megmenteni a becsületet...sőt…ha meg irodalmibb akarnék lenni kezdhetném úgy is, hogy megint :hó takará el a bérci tetőt”…de erre bércnek nyoma sincs, hát maradok a fenyőfámat ellepő, számomra nem kívánatos lepel elnevezésnél…azonban juszt’ sem térek el eredeti szándékomtól, és arról elmélkedek, hogy szeretem a jókedvet, a humort, nagyon szeretek nevetni…mégis azt kell mondjam, hogy a mosoly számomra egy nehezen teljesíthető tennivaló…. és itt nem magával a tevékenységgel van afférom…csupán annyi, egész konkrétan, hogy ez pl. nem egy könnyen fotózható mozdulat esetemben…az ilyen jellegű képekkel nagyon kritikus vagyok…osztályképek készítésekor szenvedek….kedvenc kérdésem ilyenkor, hogy állhatok-e hátul…mire a türelmes fotós egy „hát hogyne” –vel válaszol, mert még nem sejti a következő kérdést, ami így hangzik: „És háttal?”…nem egyszer elszójátékoztam már az elmúlt XXX év alatt…
Mindez azonban nem azt jelenti, hogy ne gyakorolnám ezt a műveletet, melyhez mindössze tizenhét izom munkája szükségeltetik (s csak a „rend” kedvéért jegyzem meg, hogy negyvenhárom kell a haragos tekintethez)….nagyon is sokat, nagyon is gyakran, nagyon is sokszor mosolygok….jóllehet nem tükör előtt, hanem élőben, szemtől szemben…úgy aztán annál inkább…ám igazán nevetni szeretek… szívből, felszabadultan, időnként megkockáztatom még harsányan is… valahogy ez közelebbi hozzám…a mosoly egy csodás ajándék, de nem megörökítendő „arcállapotom”…nagyon el kell tudni csípni a „ még éppen jó pillanatot”...megfogalmazódott egy nagyon találó (ön)kritikus elnevezése ennek a „látványnak” egy-egy korábbi, vagy nem túl közeli időben készült „ szmájlis” képeim láttán, melynek megnevezésétől inkább eltekintek…maradjunk annyiban, nagyon találó, ha nem is hízelgő…no, ezek után le se tagadhatnám, mennyire nőből vagyok …valószínű, hogy egyes személyi számú teremtmény ilyesmit le nem írna magáról, sőt, úgy lehet ezzel veszítek még a „kettes ismerőseim” tiszteletéből is….mégis bevállaltam, hogy leírjam…hát, ez is én vagyok…meg az is, aki ennél okosabb dolgok kapcsán is képes eszmét futtatni…
Visszatérve a nevetés gyönyöreihez: vannak kedvenc „sutkáim”... egy időben vezetett az agresszív kismalac-sorozat….mostanság szeretem a nyuszikás vicceket….de tulajdonképpen mindet szívesen meghallgatom, amennyiben megnevettet…egyetlen gondom, hogy rendszerint abban a pillanatban elfelejtem, mikor hallom, legalábbis nem sokkal utána…szóval képtelen vagyok megjegyezni…így aztán igaz, koromnál fogva messze járok az újszülöttségtől, mégis sok az új vicc számomra…jóllehet az elmúlt napok boncolgatott témakörei nem ezt a folytatást irányozták elő, most mégis, hétvége lévén, ideje megidézni a mosolyt, mely „olyan görbület, amely mindent egyenesbe hoz”…talán segíthet ebben ez a különösebb koncepció nélkül összeállított vigyor-csokor…mert
„Életünk napjai közül egyik sem annyira kárba veszett, mint az, amelyen nem nevettünk.”
A férj hazavisz egy tálat és újságolja az asszonynak:
- Nézd, drágám, milyen törésálló tálat vettem!
...és ledobja a földre, hogy bebizonyítsa, milyen jó vásárt csinált. A tál persze darabokra törik, mire a „teremtés koronája” morfondírozva:
- ..vagy hőálló?
- Nézd, drágám, milyen törésálló tálat vettem!
...és ledobja a földre, hogy bebizonyítsa, milyen jó vásárt csinált. A tál persze darabokra törik, mire a „teremtés koronája” morfondírozva:
- ..vagy hőálló?
Egy kamion beszorult a híd alá, arra megy a rendőr és kérdezi nevetve:
-Beszorultunk, beszorultunk?
-Nem b...meg, hidat szállítok!
-Beszorultunk, beszorultunk?
-Nem b...meg, hidat szállítok!
Rendőr egy autóshoz:
- Uram, már harmadszor szólok önnek, hogy valami folyik az autójából!
- Drága biztos úr, én meg már harmadszor mondom önnek, hogy ez egy locsolókocsi!
- Uram, már harmadszor szólok önnek, hogy valami folyik az autójából!
- Drága biztos úr, én meg már harmadszor mondom önnek, hogy ez egy locsolókocsi!
A tömött autóbuszon csinos nő furakszik az ajtó felé, útközben azonban útjába kerül egy fiatalember.
- Leszáll, uram? - kérdi a nő.
A fiatalember megfordul, alaposan végigméri a hölgyet, és megkérdezi:
- Leszálljak, asszonyom?
- Leszáll, uram? - kérdi a nő.
A fiatalember megfordul, alaposan végigméri a hölgyet, és megkérdezi:
- Leszálljak, asszonyom?
Egy pasas lélekszakadva rohan a lejtőn haladó busz után. Odaszól egy járókelő:
- Mit erőlködik annyira? Mindjárt jön a következő!
- Az lehet, de annak nem én vagyok a vezetője!
- Mit erőlködik annyira? Mindjárt jön a következő!
- Az lehet, de annak nem én vagyok a vezetője!
Egy úr betér egy patikába, és hashajtót kér. A patikus, aki szakmájának nemcsak szerelmese, de művésze is, közli, hogy olyan hashajtót állít össze számára, amely azonnali biztos hatást ad, mihelyt a tisztelt úr hazaér. Ezért alaposan kikérdezi vevőjét, mennyi idő szükséges ahhoz, hogy a patikától a lakásáig érjen. Alapossága még arra is kiterjedt, hogy milyen távolságra van az előszobaajtótól a WC.
Az idő és távolság gondos mérlegelésével kikeveri a vevő számára a hashajtót, megitatja vele, majd közli, hogy ez pontosan akkor fog hatni, amikor az úr hazaér. Szerény mosollyal az ajkán hozzáteszi:
- Ha véletlenül erre jár, kérem, számoljon be majd az eredményről.
Pár hét múlva az úr arra járván, bemegy a patikába, és az őt köszöntő patikusnak ezt mondja:
- Gratulálok! Ekkora távon fél métert tévedni, igazán semmiség.
Az idő és távolság gondos mérlegelésével kikeveri a vevő számára a hashajtót, megitatja vele, majd közli, hogy ez pontosan akkor fog hatni, amikor az úr hazaér. Szerény mosollyal az ajkán hozzáteszi:
- Ha véletlenül erre jár, kérem, számoljon be majd az eredményről.
Pár hét múlva az úr arra járván, bemegy a patikába, és az őt köszöntő patikusnak ezt mondja:
- Gratulálok! Ekkora távon fél métert tévedni, igazán semmiség.
Szombat éjjel a dadogós fölcsengeti a gyógyszerészt, hogy hiperolt kérjen. A patikus álmosan szól ki a kis ablakon:
- Mit tetszik?
- Hip... hip - kezdi a dadogós, de a gyógyszerész közbevág:
- Hurrá - és becsukja az ablakot.
- Mit tetszik?
- Hip... hip - kezdi a dadogós, de a gyógyszerész közbevág:
- Hurrá - és becsukja az ablakot.
Az indián fiú kérdezi az anyját:
- A bátyámat miért hívják Felkelő Napnak?
Az indián asszony:
- Mert felkelt a nap mikor megfogant.
Újra kérdez a fiú:
- És a nővéremet miért hívják Szökkenő Bikának?
Az anya:
- Mert akkor szökkent a bika mikor megfogant. De miért akarsz mindent tudni LYUKAS GUMI?
- A bátyámat miért hívják Felkelő Napnak?
Az indián asszony:
- Mert felkelt a nap mikor megfogant.
Újra kérdez a fiú:
- És a nővéremet miért hívják Szökkenő Bikának?
Az anya:
- Mert akkor szökkent a bika mikor megfogant. De miért akarsz mindent tudni LYUKAS GUMI?
A nyuszika csinált az erdőben egy zenés wc-t. Megy a medve kipróbálni.
Kérdezi a nyuszika milyen zenét rakjon be..
Nekem mindegy. - mondja a medve. Amikor kijön a medve, azt mondja a nyuszinak:
Kérdezi a nyuszika milyen zenét rakjon be..
Nekem mindegy. - mondja a medve. Amikor kijön a medve, azt mondja a nyuszinak:
- Muszály volt a Himnuszt beraknod? Egész végig állnom kellett….
Nyuszika sétál az erdőben, pörgeti az új hatlövetűjét:
PUFF PUFF
- Helló Medve!
PUFF PUFF
- Látod ott azt a sz@rt!?
PUFF PUFF
- Megeszed, vagy...
KATT KATT
- ...én eszem meg?
PUFF PUFF
- Helló Medve!
PUFF PUFF
- Látod ott azt a sz@rt!?
PUFF PUFF
- Megeszed, vagy...
KATT KATT
- ...én eszem meg?
Nyuszika sétál az erdőben és így énekel:
A hatvanhetes úton...
Medvekoma épp arra járt és mondta nyuszikának, hogy hagyja abba. De a nyuszi nem fejezte be. Másnap ugyan ez történt. Harmad nap megint találkoznak nyuszika még mindig ezt énekelte:
A hatvanhetes úton...
Medve koma ismét rászólt!
- Nyuszika, ha nem fejezed be, lekeverek egy pofont.
Nyuszika nem fejezte be. A medve tehát megverte.
Nyuszika erre azt énekli:
- Csillagok, csillagok...
A hatvanhetes úton...
Medvekoma épp arra járt és mondta nyuszikának, hogy hagyja abba. De a nyuszi nem fejezte be. Másnap ugyan ez történt. Harmad nap megint találkoznak nyuszika még mindig ezt énekelte:
A hatvanhetes úton...
Medve koma ismét rászólt!
- Nyuszika, ha nem fejezed be, lekeverek egy pofont.
Nyuszika nem fejezte be. A medve tehát megverte.
Nyuszika erre azt énekli:
- Csillagok, csillagok...
Nyuszika felhívja telefonon a hentest:
- Van disznófüled?
- Van.
- Hát marhanyelved?
- Van.
- És csirkelábad?
- Az is van.
- Hát akkor te nagyon ocsmány lehetsz...
- Van disznófüled?
- Van.
- Hát marhanyelved?
- Van.
- És csirkelábad?
- Az is van.
- Hát akkor te nagyon ocsmány lehetsz...
A nyuszika bemegy a boltba, rácsap a pultra, és megkérdezi:
- Van répa?
- Nincs, nyuszika...
Másnap a nyuszi újra elmegy a boltba, és ismét megkérdezi.
- Van répa?
- Mondtam már, hogy nincs. És ha még egyszer rácsapsz a pultra, odaragasztom a mancsodat!
Harmadik nap újra megjelenik a boltban a nyuszika, de megáll az ajtóban és onnan kiabál:
- Van ragasztó?
- Nincs, nyuszika.
- Akkor kérek répát...
- Van répa?
- Nincs, nyuszika...
Másnap a nyuszi újra elmegy a boltba, és ismét megkérdezi.
- Van répa?
- Mondtam már, hogy nincs. És ha még egyszer rácsapsz a pultra, odaragasztom a mancsodat!
Harmadik nap újra megjelenik a boltban a nyuszika, de megáll az ajtóban és onnan kiabál:
- Van ragasztó?
- Nincs, nyuszika.
- Akkor kérek répát...
Nyuszika bemegy a zöldségeshez:
- Tessék mondani, alma van?
- Igen, nagyon szép, friss almánk van.
- Kérek tíz darabot, de kérem, mindegyiket csomagolja be, külön papírba... Köszönöm..., És őszibarack van-e?
- Gyönyörű őszink van...
- Kérek belőle huszonöt darabot, de mindegyiket külön papírba csomagolva kérem... Köszönöm, így gondoltam... És mák van-e?
- Van…de nem eladó!
- Tessék mondani, alma van?
- Igen, nagyon szép, friss almánk van.
- Kérek tíz darabot, de kérem, mindegyiket csomagolja be, külön papírba... Köszönöm..., És őszibarack van-e?
- Gyönyörű őszink van...
- Kérek belőle huszonöt darabot, de mindegyiket külön papírba csomagolva kérem... Köszönöm, így gondoltam... És mák van-e?
- Van…de nem eladó!
Nyuszika találkozik a barátnőjével:
- Mi van veled, nyuszikám, olyan elgyötört vagy!
- Á, ne is kérdezd! Tegnapelőtt megerőszakoltak az erdőszélen, tegnap is, és ma is oda megyek.
- Mi van veled, nyuszikám, olyan elgyötört vagy!
- Á, ne is kérdezd! Tegnapelőtt megerőszakoltak az erdőszélen, tegnap is, és ma is oda megyek.
Nyuszika bemegy a boltba, és azt mondja:
- Kérek egy üveg parizert!
- Jaj, nyuszika, nem úgy kell azt mondani, gyere, cseréljünk - mondja a boltos.
Nyuszika bemegy a pult mögé, a boltos azt mondja neki:
- Nyuszika, kérek 20 deka parizert!
Erre a nyuszika:
- És üveget hoztál?
- Kérek egy üveg parizert!
- Jaj, nyuszika, nem úgy kell azt mondani, gyere, cseréljünk - mondja a boltos.
Nyuszika bemegy a pult mögé, a boltos azt mondja neki:
- Nyuszika, kérek 20 deka parizert!
Erre a nyuszika:
- És üveget hoztál?
„Mindössze tizenhét izom munkája kell egy mosolyhoz, de negyvenhároméra kevesebb erőfeszítésbe
